Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Torda - Az országgyűlések városa

Neve az ősi magyar Turda személynévből ered. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata már fontos tényező volt. Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. Torda vára a 11. század elején már megvolt, a tatárok 1241-ben elpusztították, de a lakosság nagy része a Tordai hasadékban megmenekült. A 14. század kezdetén Torda tiszta magyar város, mely 1332 körül Ujtordával bővül. Torda az erdélyi városok közt csakhamar vezető helyre küzdi fel magát. Tekintélyes volta mellett bizonyít az a sok (127) országgyűlés, amelyeket királyaink, fejedelmeink, az ország rendjei itt tartottak. 1438-ban a tordai országgyűlésen mondják ki a három nemzet (magyar, székely, szász) unióját. 1542-ben itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az 1557, 64 és 68-as országgyűléseken ismerték el a protestáns egyházakat, majd az 1568-as a országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a teljes lelkiismereti és vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés. 1665-ben a gyulafehérvári országgyűlés nemes várossá nyilvánította. Az 1848-as szabadságharcban dicsőséges részt vett a város és magyar környéke.1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után (Torda az Erdélyt kettéosztó új határ román oldalán maradt) Kolozsvárra költözött. Az 1944-es, véres Tordai csatában a magyar-német csapatok egy hónapra feltartóztatták a román és szovjet haderő előrenyomulását, megakadályozva azok betörését a Magyar Királysághoz a második bécsi döntés alapján visszacsatolt Észak-Erdélybe.

Torda (románul Turda) az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye, ma megyei jogú város Kolozs megyében.