Blog - Az unitárius egyház az erdélyi iskoláit állította az idei vallásszabadság napja középpontjába
Amint a világhálón is közvetített istentiszteleten elhangzott, az unitárius egyház az erdélyi iskoláit állította az idei vallásszabadság napja középpontjába. A délelőtti tordai megemlékezésen a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész aligazgatója prédikált, és az iskola diákjai énekeltek és szavaltak, a délutáni kolozsvári rendezvényen a Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumra irányul a figyelem. A tordai ünnepség keretében megkoszorúzták a vallásszabadság három éve felavatott emlékművét. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának a megkoszorúzásával zárul. Az unitárius egyház saját születésnapjának is tekinti január 13-át, amikor 1568-ban a tordai országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Torda - Az országgyűlések városa
Neve az ősi magyar Turda személynévből ered. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata már fontos tényező volt. Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. Torda vára a 11. század elején már megvolt, a tatárok 1241-ben elpusztították, de a lakosság nagy része a Tordai hasadékban megmenekült. A 14. század kezdetén Torda tiszta magyar város, mely 1332 körül Ujtordával bővül. Torda az erdélyi városok közt csakhamar vezető helyre küzdi fel magát. Tekintélyes volta mellett bizonyít az a sok (127) országgyűlés, amelyeket királyaink, fejedelmeink, az ország rendjei itt tartottak. 1438-ban a tordai országgyűlésen mondják ki a három nemzet (magyar, székely, szász) unióját. 1542-ben itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az 1557, 64 és 68-as országgyűléseken ismerték el a protestáns egyházakat, majd az 1568-as a országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a teljes lelkiismereti és vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés. 1665-ben a gyulafehérvári országgyűlés nemes várossá nyilvánította. Az 1848-as szabadságharcban dicsőséges részt vett a város és magyar környéke.1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után (Torda az Erdélyt kettéosztó új határ román oldalán maradt) Kolozsvárra költözött. Az 1944-es, véres Tordai csatában a magyar-német csapatok egy hónapra feltartóztatták a román és szovjet haderő előrenyomulását, megakadályozva azok betörését a Magyar Királysághoz a második bécsi döntés alapján visszacsatolt Észak-Erdélybe.
Torda (románul Turda) az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye, ma megyei jogú város Kolozs megyében.
Tordai románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.