Nevezetességek, látnivalók

Az 1568-as országgyűlés döntő mozzanatát megörökítő festményt Körösfői Kriesch Aladár (1863–1920) festette. A barokkos-romantikus festmény középpontjában a Liszt Ferencről mintázott Dávid Ferenc az országgyűlés termének közepén néhány lépéssel a trónoló fejedelem előtt áll, egyik kezét szívére teszi, a másikkal az ég felé mutat és az ülésező rendek előtt kimondja: „A hit Isten ajándéka.” körülötte a korszak meghatározó egyéniségei, János Zsigmond, a két Báthory-testvér: István és Kristóf, az olasz orvos, egyházszervező Blandrata György, a kolozsvári pap és reformátor Heltai Gáspár és még sokan mások. A festmény a történeti múzeumnak helyet adó Fejedelmi palotában tekinthtő meg.

A tordai Sókamaraház, amelyet fejedelmi kastély, fejedelmi ház néven ismernek valószínűleg a XIV század végén épült. Fénykora Báthori Zsigmond fejedelem idején, 1581-1594 között volt, amikor sókamaraházzá alakították, ahol irodák és a kamaraispán lakása kapott helyet, de szobák voltak a magas rangú vendégek elszállásolására is. A Sókamaraház megszűnte után a Tordai Magyar Közművelődési Ház kapott benne helyet, 1913-tól neve Tordai Kultúrotthonra változott, 1943 óta pedig a Történelmi Múzeum otthona. Sajnos a ház hajdani kapuját 1883-ban lebontották. Felirata a bejárati ajtó fölött látható.

Sok évi költözködés után végre a hajdanai közgyűlés helyben hagyta, hogy 1884-ben megvásárolják a Széna-téri Wéér Farkas és Kemény Farkas-féle telkeket és azon építsék fel a vármegyét. A palota kinézetű reneszánsz stílusú kétszintes reprezentatív épületet Halmai Andor építész tervezte. Még ugyanazon évben Horváth Gyula kolozsvári építész és társai elkezdték az épület építését, és 1885-ben be is fejezték. 1886-ik év február 13-án a vármegyei árvaalap javára rendezett táncmulatsággal fel is avatták elegáns gyűléstermet, amely az épület közepén a kiemelkedő részében kapott helyet. A gyűlésterem két oldalán helyezkedtek el a hivatalos irodák, a földszinten a levéltár, iktató s más hivatalos helyiségek. Az épületben még eredeti állapotban látható néhány kályha és bútordarab.1920-tól a vármegye megszűnésével a polgármesteri hivatal kap helyet benne.

A hajdani Jósika Miklós utcában (ma Ratiu) egy ódon ház áll, az ótordai református papilak. Az 1750-es évektől ez a ház az otthona a mindenkori ótordai református papnak. A műemlék épület falán tábla jelzi, hogy 1849 júliusában Petőfi Sándor e házban szállt meg, majd másnap elindult Segesvár felé, hogy Bem seregeihez csatlakozzon. Kisfiát és feleségét Miklós Miklós néhai református lelkészre bízta, majd Egressy Gáborral együtt július 27-én elindult Székelyföld irányába. 10 nap múlva meghalt.

A ma is négy középkori templommal büszkélkedő Torda város egyik legmonumentálisabb, de egyben legtitokzatosabb műemléke az ótordai református templom. A komoran emelkedő templom és a mellé épült historizáló harangtorony együttes sziluettje legtalálóbb vizuális szimbóluma a városnak. Az épület már a 19. század kutatóinak képzeletét is megragadta, és eredetét a történetírás számos szerzetesrenddel kapcsolatba hozta.  2018-ban kezdődött meg a felújítása. A feltehetőleg 1380–1400 körül épült templomot százévente restaurálták, a legutolsó ilyen jellegű munkálatokat pedig 1904–1906 között végezték. A felújított templomot 2021. április 22-én adták át ünnepélyesen.