A magyar állam támogatásával épült óvodát avattak

A magyar állam támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület által felépített óvodát avattak fel csütörtökön Tordán.

\"Az a cél, hogy a magyar nyelven és a magyar mesevilágon keresztül átadjuk ezt a kultúrát a gyermekeknek\" - jelentette ki a tordai óvodaavatón Grezsa István, a magyar kormány óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztos. Hozzátette: az új magyar óvodákban felnövő gyermekek közül akár egy új Bethlen Gábor is kikerülhet.

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy a magyarságot 1100 éven át a keresztény út követése tartotta meg, és a református egyháznak a török hódoltság után nemzetmentő szerepe volt. Úgy vélte: a hagyományokhoz való ragaszkodás akkor is korszerű, ha Európa nyugati felében ma a vallástalanságot és a globalizációt tekintik vonzónak. Grezsa István szerint a hagyományokhoz, a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás lehet az alapja a Kárpát-medencében együtt élő népek együttműködésének is.

A tordai avató után újságíróknak nyilatkozva Grezsa István azt mondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programjának elindításakor Magyarország határain kívül 48 ezer gyermek járt magyar óvodába a Kárpát-medencében. Számuk máris 54 ezerre emelkedett, és a cél a 60 ezres gyermekszám elérése.

\"Abban bízunk, hogy Kolozsváron, Désen, Tordán, a nagyvárosi szórványban, ahol az asszimiláció leginkább fenyegeti a magyar közösséget, sokan rájönnek arra, hogy érdemes magyar óvodába járatni a gyermeket, akkor is, ha kettős identitással rendelkezik\" - nyilatkozott Grezsa István.

Tordai hálaadó áhítatában Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy manapság a felnőtt generáció gyakran nem vállalja a felelősséget a döntéseiért, és a szülők egyre kisebb korban kérdezik meg a gyermeket, hogy mit akar. Ahol pedig elengedik a döntést, ott a gyermek csak csokoládét eszik, és gyakran olyan ruhába öltözik, amiben megfázik.

A püspök kijelentette: Isten a felnőtteknek adta meg a gyermekekkel kapcsolatos döntés jogát. \"A szülő döntése, az egyház döntése, a közösség döntése, hogy a gyermek milyen nyelven fog tanulni, milyen kultúrát fog magába szívni, és milyen vallásos nevelésben részesül. (.) Ezt a döntést nem delegálhatjuk másra, különösen nem a gyermekre\" - jelentette ki a püspök.

A tordai óvoda két bölcsődei és két óvodai csoportnak biztosít elhelyezési és oktatási lehetőséget. A 732 négyzetméteres hasznos területű új épület 218 millió forintba került.

A püspök azért tartotta fontosnak a tordai óvodát, mert általa biztosítják a gyermekutánpótlást a városban 13 éve indult Jósika Miklós magyar gimnáziumnak. 

Kép: Grezsa István • Fotó: MTI/Kiss Gábor

Átadták a felújított ótordai református templomot

Befejeződött az ótordai református templom felújítása. A műemlék épületet és a mellette álló tornyot 2018–2020 között újították fel teljesen európai uniós és magyar állami támogatással, de a gyülekezet is hozzájárult a megvalósításhoz. A szűk körben megrendezett műszaki átadás csütörtökön, április 22-én történt meg.

A 650 éves ótordai templom történetében százévente történtek nagyobb beavatkozások, újítások – mondta el Nagy Albert református lelkipásztor. A mostani javításra 2017-ben nyerték el a szükséges uniós támogatást. A munkálatok összesen 8 és fél millió lejbe kerültek, amelyből két százalékot a gyülekezet vállalt magára, háromnegyed részt az európai uniós, negyedrészt pedig a magyar állami támogatás tett ki.

A munkálatoknak 2018 szeptemberében fogtak neki, 2020-ban pedig, advent negyedik vasárnapján a gyülekezet már megtarthatta az első istentiszteletet a kész templomban. Az épületet teljesen felújították: az 1804–1806-os felújításkor kialakított, rossz állapotban levő boltozatot megerősítették, a falakat újravakolták – rendkívül káros kátrányos és cementes vakolatokat kellett eltávolítani –, a tetőszerkezetet is teljesen felújították, megerősítették, és ajtókat cseréltek, ahol szükséges volt. A templom mellett álló torony is megújult, kijavították a fal repedéseit, lekerült a régi bádogfedél, újradeszkázták és újrabádogozták.

Az ótordai templom ékeit, a nyugati és északi oldalon álló két gótikus kaput is sikerült restaurálni. Az 1804–1806 közötti beavatkozásokkor befalazott északi fejedelmi bejárat megnyitásához el kellett költöztetni a szószéket és feljáratát a templom déli oldalára.

Nagy Albert elmondta, a restauráláskor festett részek kerültek elő a kapun: színes levélmotívumok és három glória látható, a festményen szereplő alakokat viszont kalapáccsal rongálták meg, így nem egyértelmű, kik vannak rajta. Régészeti kutatásokat is végeztek az épületben, és bár a talált kriptát többször is kirabolták, előkerült egy 1500-as évekbeli kettétört címer és néhány Árpád-kori pénzérme. A felsoroltak mellett a templom orgonáját is felújítják.

Az átadáson Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva:

„Ezt a házat építésekor az Úr dicsőségére szentelték, mi pedig nem tulajdonosai, hanem őrzői vagyunk. Felelősséget vállaltunk azért, hogy Isten házát generációkon át megőrizzük.”

A püspök szerint a régi templomaink fenntartása az évszázados európai kultúra megőrzését is jelenti. Köszönetet mondott a gyülekezetnek, lelkipásztornak és családjának, a kivitelezőknek, a hozzájáruló szakembereknek és a támogatóknak a csapatmunkáért, amely által megvalósulhatott a felújítás.

Az átadáson részt vett Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, aki szintén az értékek megtartásának jelentőségét emelte ki beszédében. „A mai nap a közösségről, gyökerekről, értékekről szól, ugyanakkor a jövőről is. Bármilyen viszontagságos is legyen a mindennapi életünk, ha a gyökereinkbe kapaszkodunk, reformátusokként, magyarokként van jövőnk” – hangzott el.

Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára elmondta: „Az a város, egyház, közösség, amely templomot épít fel, nemcsak a múltat őrzi, hanem a jövőjét építi. Ez azt is jelenti, hogy van kinek, és van miért mindezt megvalósítani.” A felszólalók sorában Cristian Octavian Matei, Torda polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket, szintén örömét fejezve ki a templom megújulásáért.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Forrás: https://reformatus.ro/hirek/felujitott-reformatus-templom-otorda

Az unitárius egyház az erdélyi iskoláit állította az idei vallásszabadság napja középpontjába

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a járvány elgondolkodásra is késztette az embereket, és lehetőséget adott arra, hogy a földi lét felszínességét levetkőzve a lényegre összpontosítsanak.

A püspök írásban elküldött üzenetét a tordai unitárius templomban olvasták fel szerdán, a valásszabadság napján. Az unitárius egyház saját születésnapjának is tekinti január 13-át, amikor 1568-ban a tordai országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.

Az évfordulón tartott istentiszteleten a püspök arra emlékeztetett, hogy az egy évvel ezelőtt határidőnaplókba beírt események egy része a koronavírus járvány miatt elmaradt. Tanulságként fogalmazta meg: \"életünk egyetlen napját se tekintsük magától értetődőnek, adottnak, olyannak, ami alanyi jogon jár nekünk. (.) Ezek istennek az ajándékai, amelyekért naponta hálát kell adnunk\".

Úgy vélte: az elmúlt év nem volt jó, de igaz volt, összhangban volt a jézusi tanítással, és aki akarta, annak felemelő és megtisztító is lehetett.

\"Lehetőséget kaptunk arra, hogy levetkőzve földi létünk felszínességét, a lényegre összpontosítsunk. Lássuk be: szükségünk volt egy ilyen leckére, amely remélhetőleg visszavezet egy hitelesebb élethez\" - állapította meg ünnepi üzenetében a püspök.

Amint a világhálón is közvetített istentiszteleten elhangzott, az unitárius egyház az erdélyi iskoláit állította az idei vallásszabadság napja középpontjába. A délelőtti tordai megemlékezésen a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész aligazgatója prédikált, és az iskola diákjai énekeltek és szavaltak, a délutáni kolozsvári rendezvényen a Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumra irányul a figyelem.

Solymosi Zsolt lelkész, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója prédikációjában megjegyezte: a vallásszabadság 453 éve kihirdetett törvénye, nemcsak a maga korát, de sokszor úgy látszik, hogy a mostani kort is megelőzte. A közösségi portálok gyűlölködő hozzászólásait említve idézte fel a jézusi tanítást: \"amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek\". Hozzátette: ez az az aranyszabály, amelynek megfelelője a nem keresztény vallásokban is megtalálható.

A tordai ünnepség keretében megkoszorúzták a vallásszabadság három éve felavatott emlékművét. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának a megkoszorúzásával zárult.

Fotó: Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári konzul koszorúz a vallásszabadság ünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a vallásszabadság emlékművénél Tordán 2021. január 13-án. MTI/Kiss Gábor

 

Nemzeti értékké nyilvánították a vallásszabadság törvényét

A Hungarikum Bizottság legutóbbi, 25. jubileumi ülésén felvette a Magyar Értéktárba a vallásszabadság törvényét, beemelve azt a kiemelkedő nemzeti értékek sorába. A Magyar Unitárius Egyház tájékoztatása szerint a vallásszabadság törvénye hungarikummá nyilvánításának folyamatát az egyház kezdeményezte 2017-ben. Első lépésként az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság 2017. november 20-i ülésén erdélyi magyar értékké nyilvánította a törvényt. Ezt követően a Magyar Unitárius Egyház és az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közösen terjesztette fel a dokumentációt a Hungarikum Bizottságnak.

Az Erdélyi Országgyűlés által 1568-ban elfogadott vallásszabadság törvénye Erdély és a magyarság egyik legfontosabb szellemi kincse, amely a világon először mondta ki a gyülekezetek szabad, lelkiismeret és hit szerinti lelkészválasztás jogát, ami elejét vette az Európa-szerte zajló vallásháborúknak. E törvény kihirdetésétől számolja a Magyar Unitárius Egyház intézményi létrejöttét.

A bizottság döntésével megnyílt a lehetőség a vallásszabadság törvénye hungarikummá nyilvánításához – közölte az unitárius egyház.