A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A magyar állam támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület által felépített óvodát avattak fel csütörtökön Tordán.

\"Az a cél, hogy a magyar nyelven és a magyar mesevilágon keresztül átadjuk ezt a kultúrát a gyermekeknek\" - jelentette ki a tordai óvodaavatón Grezsa István, a magyar kormány óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztos. Hozzátette: az új magyar óvodákban felnövő gyermekek közül akár egy új Bethlen Gábor is kikerülhet.

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy a magyarságot 1100 éven át a keresztény út követése tartotta meg, és a református egyháznak a török hódoltság után nemzetmentő szerepe volt. Úgy vélte: a hagyományokhoz való ragaszkodás akkor is korszerű, ha Európa nyugati felében ma a vallástalanságot és a globalizációt tekintik vonzónak. Grezsa István szerint a hagyományokhoz, a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás lehet az alapja a Kárpát-medencében együtt élő népek együttműködésének is.

A tordai avató után újságíróknak nyilatkozva Grezsa István azt mondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programjának elindításakor Magyarország határain kívül 48 ezer gyermek járt magyar óvodába a Kárpát-medencében. Számuk máris 54 ezerre emelkedett, és a cél a 60 ezres gyermekszám elérése.

\"Abban bízunk, hogy Kolozsváron, Désen, Tordán, a nagyvárosi szórványban, ahol az asszimiláció leginkább fenyegeti a magyar közösséget, sokan rájönnek arra, hogy érdemes magyar óvodába járatni a gyermeket, akkor is, ha kettős identitással rendelkezik\" - nyilatkozott Grezsa István.

Tordai hálaadó áhítatában Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy manapság a felnőtt generáció gyakran nem vállalja a felelősséget a döntéseiért, és a szülők egyre kisebb korban kérdezik meg a gyermeket, hogy mit akar. Ahol pedig elengedik a döntést, ott a gyermek csak csokoládét eszik, és gyakran olyan ruhába öltözik, amiben megfázik.

A püspök kijelentette: Isten a felnőtteknek adta meg a gyermekekkel kapcsolatos döntés jogát. \"A szülő döntése, az egyház döntése, a közösség döntése, hogy a gyermek milyen nyelven fog tanulni, milyen kultúrát fog magába szívni, és milyen vallásos nevelésben részesül. (.) Ezt a döntést nem delegálhatjuk másra, különösen nem a gyermekre\" - jelentette ki a püspök.

A tordai óvoda két bölcsődei és két óvodai csoportnak biztosít elhelyezési és oktatási lehetőséget. A 732 négyzetméteres hasznos területű új épület 218 millió forintba került.

A püspök azért tartotta fontosnak a tordai óvodát, mert általa biztosítják a gyermekutánpótlást a városban 13 éve indult Jósika Miklós magyar gimnáziumnak. 

Kép: Grezsa István • Fotó: MTI/Kiss Gábor

Befejeződött az ótordai református templom felújítása. A műemlék épületet és a mellette álló tornyot 2018–2020 között újították fel teljesen európai uniós és magyar állami támogatással, de a gyülekezet is hozzájárult a megvalósításhoz. A szűk körben megrendezett műszaki átadás csütörtökön, április 22-én történt meg.

A 650 éves ótordai templom történetében százévente történtek nagyobb beavatkozások, újítások – mondta el Nagy Albert református lelkipásztor. A mostani javításra 2017-ben nyerték el a szükséges uniós támogatást. A munkálatok összesen 8 és fél millió lejbe kerültek, amelyből két százalékot a gyülekezet vállalt magára, háromnegyed részt az európai uniós, negyedrészt pedig a magyar állami támogatás tett ki.

A munkálatoknak 2018 szeptemberében fogtak neki, 2020-ban pedig, advent negyedik vasárnapján a gyülekezet már megtarthatta az első istentiszteletet a kész templomban. Az épületet teljesen felújították: az 1804–1806-os felújításkor kialakított, rossz állapotban levő boltozatot megerősítették, a falakat újravakolták – rendkívül káros kátrányos és cementes vakolatokat kellett eltávolítani –, a tetőszerkezetet is teljesen felújították, megerősítették, és ajtókat cseréltek, ahol szükséges volt. A templom mellett álló torony is megújult, kijavították a fal repedéseit, lekerült a régi bádogfedél, újradeszkázták és újrabádogozták.

Az ótordai templom ékeit, a nyugati és északi oldalon álló két gótikus kaput is sikerült restaurálni. Az 1804–1806 közötti beavatkozásokkor befalazott északi fejedelmi bejárat megnyitásához el kellett költöztetni a szószéket és feljáratát a templom déli oldalára.

Nagy Albert elmondta, a restauráláskor festett részek kerültek elő a kapun: színes levélmotívumok és három glória látható, a festményen szereplő alakokat viszont kalapáccsal rongálták meg, így nem egyértelmű, kik vannak rajta. Régészeti kutatásokat is végeztek az épületben, és bár a talált kriptát többször is kirabolták, előkerült egy 1500-as évekbeli kettétört címer és néhány Árpád-kori pénzérme. A felsoroltak mellett a templom orgonáját is felújítják.

Az átadáson Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva:

„Ezt a házat építésekor az Úr dicsőségére szentelték, mi pedig nem tulajdonosai, hanem őrzői vagyunk. Felelősséget vállaltunk azért, hogy Isten házát generációkon át megőrizzük.”

A püspök szerint a régi templomaink fenntartása az évszázados európai kultúra megőrzését is jelenti. Köszönetet mondott a gyülekezetnek, lelkipásztornak és családjának, a kivitelezőknek, a hozzájáruló szakembereknek és a támogatóknak a csapatmunkáért, amely által megvalósulhatott a felújítás.

Az átadáson részt vett Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, aki szintén az értékek megtartásának jelentőségét emelte ki beszédében. „A mai nap a közösségről, gyökerekről, értékekről szól, ugyanakkor a jövőről is. Bármilyen viszontagságos is legyen a mindennapi életünk, ha a gyökereinkbe kapaszkodunk, reformátusokként, magyarokként van jövőnk” – hangzott el.

Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára elmondta: „Az a város, egyház, közösség, amely templomot épít fel, nemcsak a múltat őrzi, hanem a jövőjét építi. Ez azt is jelenti, hogy van kinek, és van miért mindezt megvalósítani.” A felszólalók sorában Cristian Octavian Matei, Torda polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket, szintén örömét fejezve ki a templom megújulásáért.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Forrás: https://reformatus.ro/hirek/felujitott-reformatus-templom-otorda

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a járvány elgondolkodásra is késztette az embereket, és lehetőséget adott arra, hogy a földi lét felszínességét levetkőzve a lényegre összpontosítsanak.

A püspök írásban elküldött üzenetét a tordai unitárius templomban olvasták fel szerdán, a valásszabadság napján. Az unitárius egyház saját születésnapjának is tekinti január 13-át, amikor 1568-ban a tordai országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.

Az évfordulón tartott istentiszteleten a püspök arra emlékeztetett, hogy az egy évvel ezelőtt határidőnaplókba beírt események egy része a koronavírus járvány miatt elmaradt. Tanulságként fogalmazta meg: \"életünk egyetlen napját se tekintsük magától értetődőnek, adottnak, olyannak, ami alanyi jogon jár nekünk. (.) Ezek istennek az ajándékai, amelyekért naponta hálát kell adnunk\".

Úgy vélte: az elmúlt év nem volt jó, de igaz volt, összhangban volt a jézusi tanítással, és aki akarta, annak felemelő és megtisztító is lehetett.

\"Lehetőséget kaptunk arra, hogy levetkőzve földi létünk felszínességét, a lényegre összpontosítsunk. Lássuk be: szükségünk volt egy ilyen leckére, amely remélhetőleg visszavezet egy hitelesebb élethez\" - állapította meg ünnepi üzenetében a püspök.

Amint a világhálón is közvetített istentiszteleten elhangzott, az unitárius egyház az erdélyi iskoláit állította az idei vallásszabadság napja középpontjába. A délelőtti tordai megemlékezésen a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész aligazgatója prédikált, és az iskola diákjai énekeltek és szavaltak, a délutáni kolozsvári rendezvényen a Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumra irányul a figyelem.

Solymosi Zsolt lelkész, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója prédikációjában megjegyezte: a vallásszabadság 453 éve kihirdetett törvénye, nemcsak a maga korát, de sokszor úgy látszik, hogy a mostani kort is megelőzte. A közösségi portálok gyűlölködő hozzászólásait említve idézte fel a jézusi tanítást: \"amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek\". Hozzátette: ez az az aranyszabály, amelynek megfelelője a nem keresztény vallásokban is megtalálható.

A tordai ünnepség keretében megkoszorúzták a vallásszabadság három éve felavatott emlékművét. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának a megkoszorúzásával zárult.

Fotó: Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári konzul koszorúz a vallásszabadság ünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a vallásszabadság emlékművénél Tordán 2021. január 13-án. MTI/Kiss Gábor

A Hungarikum Bizottság legutóbbi, 25. jubileumi ülésén felvette a Magyar Értéktárba a vallásszabadság törvényét, beemelve azt a kiemelkedő nemzeti értékek sorába. A Magyar Unitárius Egyház tájékoztatása szerint a vallásszabadság törvénye hungarikummá nyilvánításának folyamatát az egyház kezdeményezte 2017-ben. Első lépésként az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság 2017. november 20-i ülésén erdélyi magyar értékké nyilvánította a törvényt. Ezt követően a Magyar Unitárius Egyház és az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közösen terjesztette fel a dokumentációt a Hungarikum Bizottságnak.

Az Erdélyi Országgyűlés által 1568-ban elfogadott vallásszabadság törvénye Erdély és a magyarság egyik legfontosabb szellemi kincse, amely a világon először mondta ki a gyülekezetek szabad, lelkiismeret és hit szerinti lelkészválasztás jogát, ami elejét vette az Európa-szerte zajló vallásháborúknak. E törvény kihirdetésétől számolja a Magyar Unitárius Egyház intézményi létrejöttét.

A bizottság döntésével megnyílt a lehetőség a vallásszabadság törvénye hungarikummá nyilvánításához – közölte az unitárius egyház.